Újabb jelentés...

Ez a kép Zolcsi barátom
egyik remekműve.
Köszönöm neki!

Az elmúlt időszakban kicsit felgyorsultak az események körülöttem. Mind a magánéletemben, mind az írásban. Egy pályázatra készítettem egy fantasy novellát, mely hol máshol játszódhatna, ha nem Radagas területén. Számomra ez már teljesen szokásosnak lehet mondani. Minden egyes novellámm, mely Radagason játszódik egyre jobban bemutatja azt a világot, melyet én álmodtam meg.

Múlt héten összeálltam egy ugyancsak amatőr íróval, akit Nimretilnek hívnak. Ő keresett fel engem, hogy lenne-e kedvem írni egy közös regényt. A kezdeményezés nagyon tetszett, mert én is elkezdtem egy barátommal közösen írni, de sajnos kicsit megakadt a dolog. Végül az ÍróPalánta fórumán megbeszéltük a részleteket, és belekezdtünk a közös írásba. Mind a ketten megírtuk saját első fejezetünket, amely - szerintem, és lehet, elfogult vagyok - fantasztikus lett. Mindkettőnknek elég erős kezdése van, ami nagyon jó. Bízok benne, hogy képesek vagyunk ebből a történetből egy igazán jó történetet kihozni.

Északnyugat-Radagas

A történet - közös megegyezés alapján - Radagason játszódik, és két városállam történetét mutatja be. Krodon az egykori királyság megbukott. Most azon van, hogy a visszaállítsa régi dicsőségét, de elsősorban meg kell védenie saját magát és területét a feltörekvő Yllerontól. Ylleron helytartója meg akarja szerezni Krodon területeit, és ezzel együtt az északi területek kereskedelmének az irányítását, mely még mindig Krodon királyának a kezében van. Szóval igazi hatalmi harc folyik a háttérben.

A történetünk ott kezdődik, hogy Ylleron helytartójának a fia eltűnt, és mindeni arra gondol, hogy Krodon keze van a dologban. Krodon természetesen tagad mindent. Az én szálam pontosan ezen a vonalon fut végig: Karaktereim kiszabadították Ylleron örökösét a fogságból, aki bosszút akar, és kész lerohanni Krodont, de a szereplőim el szeretnék kerülni, mert ők a békéért harcolnak. Pontosan azért szabadították ki az örököst, hogy elkerüljék a vérontást. Természetesen semmi sem megy könnyen, és a csapat tanácstalan. Eközben - itt jön Nimretil része - Krodon királya fejvadászokat küld az örökös után.  Élve kell a királynak vagy holtan az örökös? Sikerül megőrizni a békét? Mi lesz a csapat sorsa? Ez kiderül majd a történetből.

Ezek mellett, hogy valóban ne tudjak unatkozni, két novellát kell megírnom március végéig, mert találtam két érdekes pályázatot, melyeken szeretnék részt venni. Eközben mindig jön valami új ötlet, melyet egy-egy novellában megörökítek. Ilyen a legújabb Poltergeist címre hallgató novella is, melyet egy igaz történet ihletett meg, de sajnos nem sikerült túl jól. A héten végre visszakapom "A halál tánca" c. regényem javítását is, és belevethetem magam ismét a munkába.

Szóval nem telnek unalmasan a napjaim, aminek én kimondottam örülök. Végezetül ma is egy zenével zárom a soraimat, melyet Szabó Adának köszönhetek. Ugyanis az ő YouTube lejátszási listájáról szereztem. :)

Forgatókönyvíró hónap következik

Áprilisban kezdetét veszi a NaNoWriMo vezényletével a Script Frenzy, azaz április a forgatókönyvírásról szól a Wrimosok számára. A hónap során, ahogy már novemberben megszokhattuk, az írás szerelmesei kipróbálhatják magukat,hogy mire is képesek. Az írástudók a világ minden tájáról részt vesznek ezen az eseményen is, melynek keretében a feladatuk, hogy írjanak egy 100 oldalas forgatókönyvet. A scriptfrenzy.org találtok inspirációt, útmutatást és néhány egyéb információt.

Aki regisztrált felhasználója a NaNoWriMo-nak, az a saját adataival be tud lépni a scriptfrenzy.org honlapjára. Nem szükséges létrehozni külön fiókot.

Szóljatok a barátaitoknak, írótársaitoknak, hogy ha van kedve, akkor vegyen részt ő is ezen az eseményen. Ennek a hónapnak a jelszava: 30 nap alatt 100 oldal.

Ezután lehet ismét készülni a Novemberre! Novemberben ismét eljön a NaNoWriMo és kezdetét veszi az őrület. Ahogy az elmúlt években, idén is lesz Nemzetközi Regényíró Hónap, ahol ismét 30 nap alatt kell megírni egy minimum 50.000 szavas - igen szavas és nem karakteres - regényt. Tavaly részt vettem rajta, és fantasztikus volt.

8 órám a SYA tagokkal

Jelenleg – mikor ezeket a sorokat írom – azon gondolkodom, hol is kezdjem a történetet. Számomra már az is nagy dolog volt, hogy szombaton el tudtam menni Szegedre, mert elég nehezen jött ez össze. Ahogy írtam a címben is, sajnos nekem csak 8 óra jutott a találkozóból, de az igen emlékezetes maradt számomra. A találkozó már pénteken kezdetét vette, de én csak szombaton tudtam csatlakozni a kis társasághoz Kátyáéknál. Ott sikerült megismerkednek – és arcot társítanom – Adával, Ujskával, Mamikával, Corvusalbussal, az ő barátnőjével - Deby - és természetesen Kátyával. Valamivel később Balázs is csatlakozott hozzánk a Móra Ferenc Múzeumnál. Nem mellékesen egy igen élvezetes előadást tartott nekünk Dankó Pistáról. :)

Móra Ferenc Múzeum

Hamarosan rá kellett jönnöm, hogy egy nagyon vidám társaságról van szó. Egy kis ismerkedés után elindultunk Kátya "Parancsnok" vezérletével, hogy megismerjük Szegedet. Én anno ott laktam egy rövid ideig, de azért egy igazi szegedi tudott nekem is újat mutatni. Megnéztük a főbb nevezetességeket - Anna Fürdő, Móra Ferenc Múzeum, Dóm tér, Fogadalmi Templom, Víztorony, Szegedi Nemzeti Színház stb. - egy kellemes séta keretében. Én eközben ismerkedtem a többiekkel, mert lemaradásom volt. Kátya az elején sajnálattal közölte, hogy a barátnője, aki segített volna az idegenvezetésben, nem tudott eljönni, de úgy gondolom, hogy így is tökéletes volt. Kátya szenzációsan mutatta be a várost, mintha mindennap ezt csinálná. Én is ismerem a saját városom történetet, de ezt a színvonalat szerintem nem tudnám elérni.

Fogadalmi templom - Dóm tér élőben

Néhányan kiélték gyermekies énjüket a játszótéren. :) Az még egy igen szép jelenet volt. Sajnálom, hogy nem örökítette meg senki. Majd visszatértünk Kátya lakására regenerálódni. Balázs pedig a saját szállására, hogy rendbe szedje magát.

Hősök Kapuja

Ada, Ujska és én elváltunk a többiektől, hogy délután kettő óra fele megebédeljünk, és ettünk egy "fantasztikusat". Nem volt semmi az a rántott szelet. :D Közben magamban már elkezdtem mindenkiről összerakni egy képet. Én mindig azt vallom, hogy 1-2 óra őszinte beszélgetés bárkivel, és elég sok mindent meg tudok róla mondani. Ebben a helyzetben nem csak egy emberre figyeltem, de azért kezdek kialakulni a képek.

Ebéd után visszatértünk a "központba", ahol néhányan készültek az esti felolvasásra, volt, aki elszenderedett, és szerény személyem támasztotta a falat, mert tudtam, ha leülök, akkor semmi nem ment meg az elalvástól - nagyon hosszú volt az estém.

Délután 5 körül elindultunk a Rongy nevezetű kocsmába, ahol az a bizonyos felolvasás történt. Azt már nem tudtam megvárni, mert buszhoz voltam kötve, ami 18:00-kor indult. Ezért fél körül búcsút vettem a kis csapattól, akik addigra kiegészültek Bogomolovval és Mandragoriával.

Bátorkodtam feltenni ezt a képet a többiek előzetes engedélye nélkül, de ha bárkinek is kifogása van ellene, akkor azonnal leveszem. A fényképező mögött Balázs, aki nem szereti, ha fényképezik.

(Balról jobbra)
Mamika, Ujska, Corvusalbus, Deby, Szaboada, Andrew Sinclair és Portoro2222

 Kátyáéknál volt szerencsém találkozni Kátya csodaszép lányával is, aki később a jelenlétével színesítette a felolvasást. A történethez hozzátartozik, hogy a buszom lerobbant és majdnem visszamentem a Rongyba, de sajnos nem tettem. Hiba volt!

Még mindig itt vagyok, még mindig élek és írok töretlenül. Az elmúlt néhány hét elég keménynek volt mondható a magánéletemben... Mindenkinek vannak hullámvölgyei, én csak abban bízhatok, hogy sikeresen ki tudok majd ebből is lábalni. Itt tegyük is félre a negatív dolgokat, és lássuk mi is történt az elmúlt időszakban:

Ha jól emlékszem úgy két éve lehetett, hogy Calagar barátommal gondoltunk egy merészet és belevágtunk egy online közösségi honlap létrehozásába. Sajnos elég gyorsan kudarcba is fulladt. Mind a kettőnknek meg volt a saját dolga, és idő hiányában nem igazán ment a népszerűsítés. Azt már nem is merem megemlíteni, hogy a tárhelyszolgáltató úgy két hónappal a honlap létrehozása után eltűnt minden szó nélkül. Ezek az amerikaiak... Most mégis úgy döntöttem, hogy ismét belevágok, de szentelni is fogok rá időt, hogy megpróbáljam felfuttatni. Tudom, hogy manapság az interneten fellelhető számos olyan weboldal, ahol adnak publikálási lehetőséget, de azt valljuk be, hogy a legtöbb helyen ebben ki is merül minden. Jó, persze vannak havonta megjelenő magazinok, folyóiratok, de én úgy gondolom, hogy ennél több kell. Én olyan honlapot szeretnék létrehozni, ahol a Moderátorok csapata valóban elmondja egy-egy alkotásban fellelhető hibákat, építő jellegű kritikájával pedig hozzájárul, hogy az amatőr alkotó ténylegesen is fejlődni tudjon. Merész lenne ez az elképzelés? Az idő majd megadja rá a választ! :) Egyébként a honlap ezen a linken érhető el: ÍróPalánta

A mai napon négy olyan embernek is írtam, akiknek az online munkásságát én nagyra tartom. Az első Szabóada volt - igen csak így egybeírva -, akinek a munkásságát a SYA tagjaként ismertem meg, és ő az egyik legaktívabb kritikus és véleményosztó. Én is több esetben megfogadtam a tanácsát. A következő hölgy nem más, mint Rinn volt. Őt már elég régről ismerhetik azok, akik nem ma kezdték a publikálást. Anno neki köszönhetően üzemelt a Penna. Úgy gondolom, hogy nagyszerű munkát végzett. Manapság is aktívan tevékenykedik. A harmadik személyről csak azt tudom mondani, hogy az internet egyik meghatározó alakja Kae volt. Ő elég elfoglalt, ezért nemet mondott, de bízom benne, hogy néha meglátogat minket. A negyedik személy egy olyan hölgy, aki az én munkásságom is nagyban befolyásolta. Amolyan mentornak tartom, mert rettentő sokat segített eddig nekem. Ő Ida, akit az emberek a Lidércfényről ismerhetnek. Tudom jól, hogy nem könnyű a saját szabadidejüket feláldozni, de bízom a pozitív visszajelzésekben.

Ezek mellett természetesen az írást sem hanyagoltam, de arról már igyekszem leszokni, hogy sietve publikáljak egy anyagot. Elkészült egy újabb novellám, amit a napokban közzé is teszek a honlapomon: ITT.

Ami a legfontosabb, hogy a nyakunkon a tavasz. Ezért mindenkinek ki a házból és élvezzétek a jó időt!