2007. július 29., vasárnap

Várnék én rád! 

Várnék én rád perceket.
Addig írnék neked verseteket.
Kedvesen mámorosat,
Ábrándos dallamosat. 

Várnék én rád órákat.
Papírra vetném a szócskákat,
Mik bennem megjelennek,
Mert miattad megihletnek.

Várnék én rád napokat.
Hogy a következő mit hozhat?
Szépet, jót vagy kedveset?
Vagy rossz indulatút és egyebet?
 
Várnék én rád heteket.
S vissza sírnám meglehet,
Az elillant hajnalokat,
Mikor az érzés belobbant. 

Várnék én rád több hónapot.
Kémlelném én a napot.
S kérdezném, hogy hol lehetsz?
Ugye el te sem feledsz? 

Várnék én rád éveket.
Nem feledném a nevedet.
Ha akarnám sem lehetne,
Mert a hiányod engem megölne. 

2007-07-29